melisica:

(by Madeline Joy)

Lent amikor dohányoztunk, nekirepült egy veréb az üvegnek, és a haverja folyton odarepkedett hozzá, hogy “mivanhaverjolvagy?”

Egyébként rá pár percre elrepültek mindketten, csak kicsit bekómált :)

Szóval van egy kollegina, aki letiltott tumblr-en, vagy azért, mert zaklattam (??) vagy azért, mert megbántottam.

Az egész úgy indult, hogy először láttam a konyhában, és nagyon ismerős volt, de nem úgy, mint kolléga, hanem valami más.. de ez csak így átsiklott az agyamon, leszartam, biztos képzelődök, vagy ilyesmi. Aztán szembejött velem egy velvet-es cikk valahol az interneten. Mivel aranyos volt a cikk, ezért megnéztem a szerzőt, ami - meglepetésemre - egy ismert tumblr-es lány neve volt. Rögtön megörültem, hogy nem képzelődtem ezek szerint, tényleg “ismertem” a lány a konyhában, innen, tumblr-ről.

Az örömmámorban, hogy nem valami daganat fészkelt az agyamba, írtam is neki rögtön tumblren, hogy tényleg őt láthattam-e, és hogy mégis mivan. Aztán váltottunk pár mondatot, semmi extra, mióta dolgozol itt, ilyesmi..

Aztán egyik nap kitaláltam, hogy lehívom már fagyizni, mert én amúgy tökre szeretek új embereket megismerni, és ez meg pláne király. Igazából nem volt nagyon szimpatikus a tumblr-e alapján, de én nem az a típus vagyok, aki ilyenek alapján ítél meg embereket, szóval hajrá. Talán egy kicsit tolakodó voltam, mert csak annyit írtam neki, hogy találkozzunk már lent a szőkőkútnál, de gondoltam basszameg, kollégák vagyunk, vagy mi, én meg tök sok kollégámmal jóban vagyok - még akkor is, ha nem közvetlen kolléga - így hát csak nem veszi a fejemet.

Na, hát a fagyizás nem jött össze, mert nem látta az üzenetem (ő írta), aztán amikor írtam neki, hogy semmi gáz, mert még lent vagyok (egy kollégámmal dumáltam), jöjjön nyugodtan, áll még a fagyi meghívás, arra már nem válaszolt.

Majd aztán egyszercsak beakartam követni, és az már nem ment.. letiltott :| Írtam neki egy emailt, hogy ha esetleg megbántottam, akkor ne haragudjon, nem akartam, de arra sem reagált.

Azóta sem tudom, hogy megbántottam-e, vagy zaklatásnak vette-e az én elbaszott mindenkivel barátkozós énemet, de már nem is érdekel ez a része, az viszont igen, hogy könyörgöm

Ha nem ismersz valakit, ne írd már le egyből, úgy, hogy még a lehetőséget sem teremted meg arra, hogy az illető védekezzen. Vitatkozz, érvelj, küldj el valakit a faszba, de annál szomorúbb (és bosszantóbb) nincs, amikor egy felnőtt ember annyira szociálisan fogyatékos, hogy ezekre az alapvető emberi dolgokra nem képes.

Legyél nyitott, az emberek alapból nem rosszak, a többi ember teszi azzá őket, így akár te is.

És ezt miért szeretik emberek?

megolazunalom:

felkialtojel:

megolazunalom:

szalamiskalacs:

elsőre eltalálom bármelyik böngészőben a privát ablak billentyűkombinációját

mert ez nem mindenhol ctrl shift n?

links-ben mi a billentyűkombináció? ;P

az karakteres izé linuxon, ami másra nem jó, mint hogy lehet mutogatni, hogy a linux ilyet is tud? mint mikor az mplayer karakteres képernyőre rendereli a filmet?

ezek szerint még sosem szállt el a gui-d linux alatt :D

anno ~10 éve, amikor még úgy kellett hekkelni, hogy menjen a 3d az nvidia videókártyával linuxon, rendszeresen előfordult, hogy a driver meg se nyikkant, és csak egy konzolt kaptál az arcodba.. olyankor életmentő volt az irssi, és a links

jaaj, a régi szép idők

megolazunalom:

szalamiskalacs:

elsőre eltalálom bármelyik böngészőben a privát ablak billentyűkombinációját

mert ez nem mindenhol ctrl shift n?

links-ben mi a billentyűkombináció? ;P

tökre mint ha szerelmi bánatom lenne, ami abszúrd, mert rég voltam szerelmes, szerelmi bánatom meg utoljára 10 éve volt.

fos amúgy minden, szerintem túlvállaltam magam a hülye fusi melókkal

amikre egyébként nincs is szükségem, mert amit kapok értük pénzt, az nem motivál, pedig kurva sok pénzről van szó, de egyszerűen nem tudom mire költeni, ezer csomag gumicukor meg hülyeség nem jó ötlet

ma nagyon nehezen, de megcsináltam az androidos melót, igazából olyan az android fejlesztés, mint egy viharos szerelem: néha a pokolba kívánom, néha meg nagyon imádom.

na és ma jött egy kisebb idegösszeomlás, amikor felhívott a másik - php/js - meló megrendelője, hogy ugyan hogy a faszba állok, mert szeptemberbe el kell indítani azt a fost, és hurr durr

ha mostantól 0-24 dolgoznék se tudnám befejezni szeptemberre, az az igazság, nem tudom miért vagyok gyáva megmondani a megrendelőnek, hogy amit kér az bizony nem annyi idő, amennyi alatt ő kitalálja fejben. 

nekem meg (meg biztos minden programozónak) olyan megfelelési kényszerem van, ha a munkáról van szó, hogy képes vagyok saját magamat egy mély szakadákba taszítani, csak hogy tartsam a határidőt, és még se legyen összecsapva a program.

a blog.hu-nál is nagyon sok a munka, amire nagyon nehezen tudok koncentrálni, kérdezik is néha a kollégák, hogy mi a fasz bajom van, miért vagyok ilyen elkeseredett, de hát nem mondhatom nekik hogy bazmeg a másodállásomon agyalok :D

Zoli, ha legközelebb azt mondják, hogy adnak egy talicska pénzt, csak tárd szét a segglyukad, és megraknak jól hátulról, programozási melónak burkolva, akkor mondd, hogy NEM